Részletek
Carl Orff (1895–1982) német zeneszerző, karmester és zenepedagógus volt, legismertebb műve a "Carmina Burana", amely a 20. század egyik legikonikusabb oratorikus alkotása. Zenéje erőteljes, ritmusközpontú és drámai – gyakran használt ütőhangszereket és egyszerű, mégis hatásos dallamokat. Orff pedagógusként is úttörő munkát végzett: megalkotta az Orff-módszert, amely a gyermekek zenei nevelését a mozgás, ritmus és játék integrálásával közelíti meg. Munkássága nagy hatással volt mind a klasszikus zenei világra, mind a zeneoktatás fejlődésére világszerte.
Carmina Burana Carl Orff legismertebb műve, 1937-ben mutatták be, és azóta is a klasszikus zene egyik legnépszerűbb darabja. A cím latinul „Beuerni dalok”-at jelent, a mű alapjául szolgáló szövegek egy 11–13. századi középkori kéziratgyűjteményből származnak, amelyet a bajorországi Benediktbeuern kolostorban találtak. A Carmina Burana nem egy összefüggő történetet mesél el, inkább tematikus egységekből áll: Az élet, a szerencse forgandósága (Fortuna), a tavasz ünneplése, a bor és lakomák világa és a szerelem és testi vágy megéneklése A darab egyik legismertebb tétele az „O Fortuna”, amely drámai nyitányként és zárótételként is elhangzik, és rengeteg filmben, reklámban, sőt sporteseményeken is felhasználták már. Zenei jellemzői az erőteljes ritmusok, a monumentális kórushangzás a gazdag ütőhangszer-használat és az egyszerű, könnyen követhető dallamok, mégis hatalmas érzelmi töltettel. Orff a mű sikerén felbuzdulva kijelentette: „Ettől a naptól kezdve minden korábbi művemet elfelejthetik. Ezzel kezdődik az életművem.” A Carmina Burana tehát nemcsak zenei mérföldkő, de a középkori és modern világ különleges találkozása is – nyers, élettel teli és lenyűgöző.
