Részletek
Az Emerson, Lake & Palmer egy angol progresszív rock szupercsoport volt, amelyet 1970-ben alapítottak Londonban. A zenekart Keith Emerson (billentyűs) a Nice-ből, Greg Lake (ének, basszusgitár, gitár, producer) és Carl Palmer az Atomic Roosterből (dob, ütőhangszerek) alkotta. Kilenc RIAA-tanúsítvánnyal rendelkező aranylemezzel az Egyesült Államokban és becslések szerint 48 millió lemezzel világszerte ők az 1970-es évek egyik legnépszerűbb és kereskedelmileg legsikeresebb progresszív rockegyüttese. Zenei hangzásában, beleértve a klasszikus zene adaptációit jazz és szimfonikus rock elemeket, Emerson ékes Hammond orgonája és Moog szintetizátor és zongora használata dominál (bár Lake több akusztikus dalt is írt a zenekarnak). A banda az Isle of Wight Fesztiválon 1970 augusztusában való fellépésük után vált ismertté. 1979-ben a zenekar feloszlott. A zenekar az 1980-as években részben újraalakult Emerson, Lake & Powell néven, Cozy Powell közreműködésével Palmer helyett. 1991-ben az eredeti trió újraalakult, és további két albumot adott ki, a Black Moont (1992) és az In the Hot Seat (1994), és turnéztak 1992 és 1998 között. Utolsó fellépésükre 2010-ben került sor a londoni High Voltage fesztiválon, a zenekar fennállásának 40. évfordulója alkalmából. Emerson és Lake is 2016-ban halt meg, így Palmer maradt az együttes egyetlen túlélő tagja.
A Tarkus az angol progresszív rock együttes, Emerson, Lake & Palmer második stúdióalbuma, amelyet 1971. június 14-én adtak ki az Island Recordsnál. Tarkus a brit albumlista első helyére került. A világ TOP10-es albuma volt, beleértve az Egyesült Államokat is, ahol a 9. helyen végzett. Az album arany minősítést kapott az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, utóbbiban több, mint 500 000 eladott példánnyal.
