Siouxsie And The Banshees – Kaleidoscope

A Siouxsie and the Banshees egy 1976-ban Londonban alapított, rendkívül befolyásos brit rockegyüttes, amelyet a poszt-punk műfaj egyik legfontosabb úttörőjeként és a gótikus rock zenei stílus megteremtőjeként tartanak számon. A zenekart az ikonikus, extravagáns stílusáról ismert Siouxsie Sioux énekesnő és Steven Severin basszusgitáros hívta életre. Pályafutásuk során a korai, nyers punk energiáktól kiindulva gyorsan elmozdultak a sötét, atmoszférikus és kísérletező hangzás felé. Az együttes felállása többször változott – megfordult náluk Sid Vicious és Robert Smith is –, de a stabil magot alkotó alapítók mellett Budgie dobos és John McGeoch gitáros játékával alkották meg legnépszerűbb lemezeiket. Olyan korszakos albumokkal, mint a The Scream, a Kaleidoscope vagy a Juju, valamint az olyan slágerekkel, mint a Happy House és a Hong Kong Garden, kitörölhetetlen nyomot hagytak az alternatív zenei színtéren. A formáció végül húsz évnyi aktív működés után, 11 stúdióalbumot hátrahagyva 1996-ban oszlott fel.

A Kaleidoscope a The Siouxsie and the Banshees zenekar harmadik stúdióalbuma, amely 1980. augusztus 1-jén jelent meg a Polydor Records gondozásában. A lemez közvetlenül a két alapító tag, John McKay gitáros és Kenny Morris dobos hirtelen kilépése után született. Helyükre a Slitsből ismert Budgie érkezett dobosként, a gitáros posztot pedig ideiglenesen a Cure alapítója, Robert Smith, valamint John McGeoch (Magazine) töltötte be. Ez a kényszerű tagcsere radikálisan átalakította a csapat hangzását, amely a korábbi nyers, gitárorientált punk és poszt-punk stílus helyett egy jóval kísérletezőbb, elektronikus elemeket, szintetizátorokat, dobgépeket és pszichedelikus hatásokat felvonultató pop-orientáltabb irányba mozdult el. A Kaleidoscope a kritikusok körében és kereskedelmileg is hatalmas sikert aratott, a brit albumlista 5. helyéig jutott, és később aranylemez minősítést szerzett az Egyesült Királyságban. A lemez hangzásvilága – különösen John McGeoch finom gitárjátéka és a sötét, atmoszférikus alapok – óriási hatást gyakorolt a későbbi alternatív rock, indie és gótikus generációkra, köztük olyan előadókra, mint a Radiohead vagy a Smithereens.