Részletek
A Toy Dolls egy brit punkegyüttes. Tagok: Michael "Olga" Algar, Duncan Redmonds és Tom Blyth. 1979-ben alakultak Sunderlandben. A zenekar volt az első olyan punkegyüttes, amely a lázadás és anarchia helyett a humort helyezte a középpontba. Népszerű dalokat is feldolgoztak már (pl. The Final Countdown, Kids in America) punk stílusban. 1980-ban egy sunderlandi üzletember finanszírozta a Toy Dolls debütáló kislemezét, a "Tommy Kowey's Cart" a "She Goes To Fino's"-val a B oldalon. A kislemez kezdeti, 500 példányos nyomdájából hamar elfogyott, de a banda nem engedhette meg magának, hogy többet nyomjon, így a kislemez a gyűjtők tárgyává vált. 1982 karácsonyára kiadták a "Nellie the Elephant" című klasszikus gyerekdalt, amely az Egyesült Királyság indie toplistájának 1. helyére került. 1983-ban adták ki debütáló albumukat Dig That Groove Baby címmel. 2007-ig a bandának tizennégy különböző dobosa és tizenkét különböző basszusgitárosa volt. Olga az egyetlen megmaradt eredeti tagja a bandának.
A Dig That Groove Baby a Toy Dolls első teljes hosszúságú albuma, amelyet 1983-ban adtak ki. Sok rajongó szerint ez a banda legjobb munkája. Az albumot 1983 februárjában vették fel a Guardian Studios-ban, amely egy sorházban található Pity Me faluban, Durham megyében. Az album felvétele és keverése mindössze három napig tartott, így nem maradt idő a hibák kijavítására. A rohanó produkció azt is jelentette, hogy Happy Bob akkor vette fel a dobszólamait, miközben ebédszünetben volt egy helyi kórházban, ahol dolgozott. Algar: "Kedvenc dalaim rajta a "Dougy Giro" (szívből íródott és teljesen igaz; jól ismertük Dougy-t) és a "Glenda and the Test Tube Baby" is (nagyon szeretem a refrént, van benne moll akkordok, amelyeket nagyon szeretek, és ez az egyik legjobbunk)" 2004-ben írt Burning Britain: The History of UK Punk 1980–1984 című könyvében Ian Glasper zenei újságíró "zseniálisnak" nevezte az albumot, és azt mondta, hogy "megalapozta azt az őrült zenét, amely miatt a Toy Dolls közkedveltté vált."
