Three Days Grace – Transit Of Venus

A Three Days Grace egy kanadai rockegyüttes, amely 1992-ben alakult az ontariói Norwoodban, eredetileg Groundswell néven. A Groundswell számos helyi norwoodi kerti bulin és környékbeli intézményben játszott, mielőtt 1995-ben feloszlott, majd 1997-ben újraalakult jelenlegi neve alatt. A torontói székhelyű zenekar eredeti felállása Adam Gontier gitáros és énekes, Neil Sanderson dobos és háttérénekes, valamint Brad Walst basszusgitáros volt. 2003-ban Barry Stockot szerződtették a zenekar szólógitárosának, így négyesben zenéltek együtt. 2013-ban Gontier kilépett a zenekarból, helyére Walst öccse, Matt lépett, aki régóta dalszerzője volt a zenekarnak, és korábban a My Darkest Days énekese volt. 2024-ben Gontier hivatalosan is újra csatlakozott a zenekarhoz, Walst pedig énekesként maradt, így kettős énekesből álló zenekarrá, valamint a Groundswell megalakulása óta először ötfős zenekarrá nőttek.

A Transit of Venus a Three Days Grace negyedik stúdióalbuma, amely 2012. október 2-án jelent meg az RCA Records gondozásában. Ez az utolsó olyan stúdióalbum, amelyet az alapító énekes-frontemberrel, Adam Gontierrel rögzítettek, aki a megjelenést követő turné előtt, 2013 elején egészségügyi okokra és személyes különbségekre hivatkozva váratlanul elhagyta a csapatot. Az album címe és koncepciója a Vénusz-átvonulás ritka csillagászati jelenségéből ered (amely pont az album bejelentésének napján, 2012. június 5-én történt meg), és azt a metaforát hordozza, hogy bizonyos dolgok az életben soha többé nem fognak ugyanúgy megtörténni. Zeneileg az anyag egy kicsit kísérletezőbb és érettebb irányba mozdult el a korábbi, nyersebb poszt-grunge lemezeikhez képest, a vastag, Drop D-re hangolt gitárok mellett ugyanis hangsúlyosabb szerepet kaptak a szintetizátorok, az elektronikus zenei alapok és a rétegzett énekszólamok, miközben a zenekarra jellemző stadionrock-slágeresség és a sötét, dühös hangulat megmaradt. A korong hatalmas sikert aratott, a Billboard 200-as listán az előkelő 5. helyen debütált. Érdekesség, hogy a lemez a 12 saját szerzemény mellett tartalmaz egy feldolgozást is, mégpedig Michael Jackson Give In to Me című dalának feszült, hard rockosított átiratát, az album pedig több mint egy évtizedes várakozás után, 2026 tavaszán végre hivatalosan is megkapta a maga legelső bakelit (vinyl) kiadását a rajongók legnagyobb örömére.