Johnny Cash – Johnny Cash At San Quentin

John R. Cash (született: J. R. Cash; 1932. február 26. – 2003. szeptember 12.) amerikai énekes-dalszerző. Cash legtöbb zenéje a bánat, az erkölcsi megpróbáltatás és a megváltás témáit dolgozza fel. Mély, nyugodt, basszus-bariton hangjáról volt ismert, előzenekara, a Tennessee Three jellegzetes hangzásáról, amelyet vonatszerűen dübörgő gitárritmusai, lázadósága jellemez. Cash védjegyeként egy teljesen fekete színpadi ruhát viselt, ami miatt a "Man In Black" becenevet kapta. Az arkansasi Kingsland szegény gyapottermesztőinek gyermekeként Cash gospel zenén nőtt fel, és a középiskolában egy helyi rádióban játszott. Négy évig szolgált a légierőnél, ennek nagy részét Nyugat-Németországban. Miután visszatért az Egyesült Államokba, az 1950-es évek közepén a tennessee állambeli Memphisben felívelő rockabilly-szcénában szerzett hírnevet. Hagyományosan a „Hello, I'm Johnny Cash” című dallal kezdte koncertjeit. Pályája utolsó szakaszában kortárs rockművészek dalait dolgozta fel; legjelentősebb feldolgozásai közé tartozik a Nine Inch Nails "Hurt", a Soundgarden "Rusty Cage" és a Depeche Mode "Personal Jesus". Cash minden idők egyik legkelendőbb zenei előadója, több mint 90 millió lemezt adott el világszerte. Műfajilag átívelő zenéje felölelte a country, a rock and roll, a rockabilly, a blues, a folk és a gospel hangzásokat.

A Johnny Cash – At San Quentin az amerikai country-legenda 1969. június 16-án megjelent, harmincegyedik stúdió-, egyben második börtönkoncert-albuma, amelyet 1969. február 24-én rögzítettek a kaliforniai San Quentin Állami Börtönben. Az 1968-as óriási sikerű At Folsom Prison album nyomán Cash a hírhedt, maximális biztonsági fokozatú San Quentin börtönbe látogatott. (Érdekesség, hogy Cash már 1958-ban is játszott itt egy kisebb koncertet, amely a nézőtéren ülő fiatal Merle Haggardot is inspirálta). A koncertet a brit Granada Television isfilmezte, és a vészjósló, feszült légkör ellenére Cash félelmetes karizmával uralta a színpadot. Az előadás csúcspontjaként bemutatta a börtönről írt "San Quentin" című dalt (melyet a rabok követelésére azonnal meg is ismételt, így Reprise változatban is felkerült a lemezre), valamint itt hangzott el először élőben Shel Silverstein komikus-laza slágere, a "A Boy Named Sue", ami Grammy-díjat hozott neki. Az RIAA (Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége) 1969. augusztus 12-én aranylemeznek, 1986. november 21-én platina- és dupla platinalemeznek, 2003. március 27-én pedig háromszoros platinalemeznek minősítette az albumot.